Gyászfolyamat - Hogyan kezeljük veszteségeinket?
2021.11.17.
Mindannyiunkat érint és mindent megváltoztat, mégis ritkán beszélünk róla: a halálról és az elengedés folyamatáról. Gyászfolyamaton nem csak haláleset kapcsán mehetünk keresztül, hanem életkörülményeink tartós vagy végleges megváltozásakor is. Ilyen események lehetnek a válás, gyerekünk elköltözése, vagy testünk visszafordíthatatlan megváltozása (amputáció, vakság, hallásvesztés), amely által hosszú időre krízisbe kerülhetünk.
A feldolgozás folyamatának szakaszai – amely a tagadás, a harag, az alkudozás, a depresszió és végül az elfogadás - különböző módon hatnak ránk. Némelyik szakasz megterhelőbb lehet mind a testi, mind a mentális egészségre nézve, mert a különböző szakaszokat nem egyformán tudjuk feldolgozni. Például a harag fázisában – amely mások, illetve magunk hibáztatását is magába foglalja - a dühöt könnyebb kifelé fordítani, más emberek felé, hogy megélhetőbbé váljon a fájdalom. Ha ez az érzés befelé fordul, akkor csendessé és visszahúzódóvá válhatunk, ami megélőjét így elszigeteli környezetétől. A harag felszíni érzelem, ami alatt általában a szorongás, a nem igazságos történések megélése és a szeretet elvesztése érezhető. Könnyű elakadni a gyász ezen szakaszában, így ezen a ponton van leginkább támogatásra szükségünk. Tudatosítanunk kell, hogy az érzéseink egy természetes folyamat részei, igenis szabad és kell is haragunkat megélni, tehát empátiával közelíteni önmagunkhoz. Ezen a folyamaton mindenki keresztülmegy, ha elveszített valamit, vagy valakit, ami/aki fontos volt számára, ezt nem lehet elkerülni.
Amikor sírunk, lelki értelemben könnyítünk belső feszültségeinken, tehát már elindultuk az elvesztés okozta sokk feldolgozásán és túlhaladunk a dühön. A gyászról való beszélgetés elindíthatja a gyógyulás folyamatát. Környezetünkben sokan inkább nem hozzák szóba a témát, mintsem, hogy fájdalmat okozzanak annak felemlegetésével. Ha lehetséges, beszéljen olyan emberekkel, akik maguk is átéltek hasonló veszteséget.
Mi segítheti még a folyamatot?
A fizikai aktivitás, például a gyaloglás az egyik leghatásosabb módja lehet a bánat tüneteinek kezelésére, mivel ez teret és időt ad gondolataink feldolgozására. Szintén segíthet a boksz, a futás és minden olyan gyakorlat, amely segíti a harag elterelését vagy káros kifejezését. Aktívitásunk megtartása testi közérzetünk szempontjából is fontos.
Ha a gyászfolyamatban elakadunk, az akár igen hosszú távra is meg tud maradni, és ha sokáig fennáll, benne ragadhatunk például egy depresszív állapotban. Ennek hosszabb fennállása többek között hajlamosíthat testünk gyulladásszintjének emelkedésére, szívrohamra, szélütésre és idő előtti halál előfordulására. Bárhol is legyen az elakadás, abban szakember segíteni tud.
Jelentkezzen pszichológiai szakrendelésünkre, ahol biztonságos, támogatott közegben, partnerként együttműködve szakemberünk segíti, hogy újra visszataláljon az erőforrásaihoz, ezáltal eljusson a maga egyéni megoldásaihoz, gyógyulásához.